Lényegi elemei a Mezőgazdasági Kisüzemek támogatásának
Nagyon sok telefonhívást kapok az 5 millió forintos, mezőgazdasági támogatás és jelenlegi támogatás címen az érdeklődőktől. Érzékelhető, hogy az érdeklődők nem jutnak még az alapvető információhoz sem. Ebben szeretnék segíteni az alábbi, rövid ismeretterjesztő anyaggal.
Mezőgazdasági Kisüzemek támogatása jogcím nagyon sok formában ismertetésre került, de nagyon sok információ nem jutott el éppen ahhoz a célcsoporthoz, akinek ez a pályázat komoly lehetőséget jelentene.
Jogosultsági feltételek:
Pályázhat az 1 üzleti évet már lezáró őstermelő, vagy mezőgazdasági kisvállalkozó, aki 12 hónapja kedvezményezett községben vagy faluban (tanyán) lakik és teljes üzemmérete 3000-6000 STÉ közé esik (méhek esetében az 34-67 méhcsalád közé esik éves átlaglétszámában)
A teljes üzemméreten, az összes mezőgazdasági tevékenység együttes STÉ értéke értendő, ami azt jelenti, hogy aki egyéb mezőgazdasági tevékenységgel, pl: kertészettel vagy szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkozik, akkor az ezek együttes értékét kell figyelembe venni.
Az éves átlaglétszám számítása a méhész saját feljegyzésén alapul, az állatorvos egy viszonylag összetett képlet alapján a méhész által vezetett nyilvántartás (méhegészségügyi kiskönyv (ennek vezetése kötelező) vagy gazdálkodási napló) és a hatóságoknál nyilvántartott okmányok együttesével történik.
Rendszeres félreértés, hogy a kötelező TIR nyilvántartás értéke jelentősen eltérhet az éves átlaglétszámtól. A TIR nyilvántartásban általában az őszi helyszíni ellenőrzés adata szerepel, a méhész saját bevallása (TIR bejelentése) alapján. Az éves átlaglétszám pedig egy folyamat matematikai eredménye, aminek az egyik kiindulópontja a január 1-je (többnyire a tavalyi TIR érték) és december 31 között az állományban történt változások alapján. Tehát a nyilvántartás alapján az állatorvosnak figyelembe kell azt venni, hogy a tavaszi létszám (pusztulások) mikor állt be és azt is, hogy a természetes vagy mesterséges szaporítást ki, mikor végezte.
Fontos kiemelni, hogy amikor az állatorvost felkéri a méhész, arra, hogy az igazolást kiállítsa, akkor az állatorvos a kötelező nyilvántartást kérni fogja. (nagy valószínűséggel) A méhésznek rendelkeznie kell a kötelező nyilvántartás vezetett formájával, (a már említett méhegészségügyi kiskönyv vagy gazdálkodási napló) célszerű ezt úgy kialakítani, hogy ne mondjon ellent a méhész szándékai szerinti állatorvosi nyilatkozat értékével.
Anélkül, hogy elvesznénk a részletekben, az állatorvosnak napi létszámuk alapján abból számított havi létszámértékekből kellene megállapítani az éves átlaglétszámot és az alapján leigazolni a fent már említett 34-67 közötti értéket. Akinek ez a nyilvántartás vezetése nehézséget jelent, szívesen segítek ennek előkészítésében.
A pályázat előkészítése során előkerülő hibák
Alapvetően a jogosultsági kritériumok leigazolásával vagy annak hiányával találkozunk nap mint nap. Az érdeklődők egy része a saját és méhészetére vonatkozó adatnyilvántartással jelentősen elmarad:
A támogatás a 10 ezer főnél kisebb községekre, falvakra vonatkozik, az annál nagyobb települések csak akkor jöhetnek szóba, ha külterületi lakos pályázik. (Meg kell jegyezni, hogy Budapest és agglomeráció körzetébe tartozó településekről nem lehet pályázni) Az egyértelmű válasz a Felhívás mellékleteként kiadott a „Településlista” ad.
Az egyik hibalehetőség, hogy a pályázó 12 hónapnál fiatalabb lakcímigazolással próbál pályázni. (Kivételes esetben ez is megoldható, részletekért a lentiekben szereplő elérhetőségen lehet jelentkezni)
Rendszeresen visszatérő hiba, hogy a pályázat előkészítése során a pályázók a TIR-ben szereplő állatlétszámot változtatják. (Erre joguk is van a pályázat beadása napjáig) Valójában a pályázat jogosultsági követelményében az járási állatorvosi igazolás az irányadó. A TIR-ben szereplő statikus létszám helyett elsősorban a saját magunk által vezetett nyilvántartásra kellene figyelmet fordítani, mert ez alapozza meg az éves átlaglétszám számítását, amit a felelős járási hatósági állatorvos csak megfelelő megalapozottság alapján állít ki.
A családlétszám módosító lap szerencsétlenül van megformázva, a létszám módosítása mellett ott van egy dátummódosító rublika, ami nem az aktuális dátumot kéne, hogy tartalmazza (módosítás dátumát) hanem ha hibásan van nyilvántartva a létesítés időpontja, akkor az itt javítható. Az emberek többsége ebbe a "csapdába" beleesik, hogy a méhcsalád létszám változtatással egyidőben a szomszédos dátum formátumot kitöltik, nem tudva arról, hogy az a tartás/vágás kezdete dátum módosításának a helye. A hatóság erre az adatmódosításra válaszul olyan TIR papírt állít ki, mintha a közelmúltban (módosítás igényének dátumával) létesült volna az adott telephely.
Két megoldás adódik:
- A pályázat benyújtásáig a valós tartás/vágás kezdete dátumot visszaállítatja a valós értékre.
- A pályázathoz csatolni kell egy korábbi TIR papírt és az adatmódosításra történő igazolást.
A pályázat többi részletével kapcsolatban az alábbi elérhetőségen van lehetőség:
Gere Antal Gábor
pályázatíró, pályázati tanácsadó
antal.gere@gmail.com
06 30 235 67 42
